Ugye sokunkban felvetõdik ez a kérdés. Még a tapasztalt emberekben is, hát még azoknál, akiknek most sikerül a megszerzett jogosítvány után végre motort is vásárolni. Az alábbiakban nekik szeretnék egy kis segítséget nyújtani, hogy a vásárlás után a motorozás örömét élhessék át, ne a sok bosszúság és szerelés legyen az elsõ élmény. Ez az iromány fõleg azoknak szól, akik MZ vásárlása mellett döntenek 🙂 (a késõbbiekben leírt típusjellemzõk miatt) de általánosságában bármely márkára vonatkoztatható.
Hol is keressünk motort?
Ideális esetben találunk a környezetünkben olyan személyt, aki épp megválni készül a motorjától, ismerjük a tulajdonost és a motort is, megbízható embertõl származik a gép, aki odafigyelt a motorjára, karban tartotta….ez máris elõny. Ha ilyen nincs, akkor bizony jön a hirdetések olvasgatása. Ha idáig jutottunk, akkor érdemes alaposan szétnézni, nem csak a helyi lapokat, szuperinfókat átböngészni. Ma már az Internet segítségével számtalan hirdetést lehet találni. Minél több hirdetést olvasunk el, annál jobban rálátunk arra, hogy egy adott évjáratú, km óra állású motornak mennyi is az átlagértéke. Így legalább lesz egy kis viszonyítási alapunk is.
Nem kell megijedni, ha nem találunk a lakóhelyünk környezetében olyan motort, ami kielégítené az igényeinket. Elképzelhetõ, hogy ugyan pár száz km-rel távolabb, de kifogástalan motort találunk… megéri, higgyétek el, ~20 liter benzin ára vs. szomszéd utcából, de késõbb nagy szerelési költségek. Mielõtt azért országjáró körútra indulnánk, fel kell hívni a tulajdonost és telefonon érdeklõdni. Egy picit zsákbamacska a dolog, hisz nem vagyunk jelen, nem látjuk a motort, csupán a vonal másik végén levõ hang megbízhatóságára támaszkodhatunk.
Nézzük a legfontosabb kérdéseket:
– Motor évjárata (következtethetünk sok mindenre; dobfékes, elektronikus gyújtású vagy megszakítós, stb. példa: 1982-es ETZ eredetileg dobfékes, ha azt halljuk tárcsás, akkor átszerelt, ami különösebben nem baj, de majd érdemes átnézni)
– Bontatlan-e avagy felújított
– Volt/van e valamilyen sérülése buktak-e vele
– Mennyire gyári állapothoz közeli (nincs-e agyonsufnituningolva)
– Vannak-e extrák hozzá, ha igen mik azok (csomagtartó, túradoboz, villamerevítõ, plexi, elektronikus feszszabályzó, elektronikus index relé stb.)
– Esztétikai állapot
– Hányadik tulajdonos (ha elsõ, akkor már sansza van, ha sokadik, akkor lekövethetetlen lesz, hogy elõzõleg milyen szerelések, sérülések voltak)
Úgy vélem telefonon keresztül ezek a legfontosabbak, természetesen a késõbbiekben leírtakról is érdeklõdhetünk, de azokról jobb személyesen is meggyõzõdni. Tehát eljutottunk oda, hogy megtekintsük a kiszemelt gépet. Ha tapasztalatlanok vagyunk, akkor jobb, ha megkérünk egy rutinos barátunkat, ismerõsünket, hogy kísérjen el. Ennek hiányában a következõ dolgokra érdemes figyelni:
– Lehetõség szerint jó lenne úgy megérkezni, hogy lássuk, hol tárolták a motort (garázsban, eresz alatt, ponyva alatt stb. másrészt a tárolás helyén látunk-e olajfoltokat, ha igen, akkor ereszt a gép, még ha most csili vilire is van törölve)
– Ne a beindítással kezdjünk!!! Beszélgessünk a tulajdonossal, közben érdemes a hengert, kipufogót megérinteni a kezünkkel, hogy nem egy üzemmeleg motorral van-e dolgunk. Egy üzemi hõfokú motor be fog indulni, másabb is a hangja, holott lehet elõtte fél óráig, rugdosta, hogy beinduljon és melegedjen, ne csörögjön, és szép alapjárata legyen.
– Alapos és jó tulajdonosra utal, ha megvannak a gyári szerszámok, üzemeltetési útmutató, betartotta javasolt szervízelést: cserélte az olajat, levegõszûrõt stb. Nekem rokonszenvesebb az, aki azt mondja, hogy nem tudom mi a végsebessége, de eddig bárhová el tudtam menni, mintha azt, hogy mentem vele autópályán 130-al órákon keresztül és bírta…
– Érdeklõdjünk mire, és hogyan is használta a motort (mindennapi munkába járás, túrázás, hétvégi horgászat, sport célokra). Bizony van olyan ismerõsöm, aki nagyon szereti az MZ-jét nap, mint nap használja, de csak 5-10 km-es szakaszon, és nem merne bevállalni egy hosszabb utat vele. Ez arra utal, hogy õ sem 100%-osan biztos a hibátlan állapotáról, még ha nem is tud róla, hogy bármi gondja lenne a gépének. Jó pont, ha azt halljuk, hogy akár több 100 km-es utakra is elment vele. Érdeklõdjünk milyen keverési arányt használt. Nem várhatjuk el egy huszonéves konstrukciótól, hogy mindig szintetikus olajjal keverték hozzá a benzint, de túl óvatos tulajdonosra utal, ha 1:33-1:40-es ásványival. (ETZ esetén) Ha ezt halljuk, akkor valószínûleg ennek megfelelõen nézhet ki a kipufogó is belülrõl és késõbb jöhet a kiégetés vagy a csere.
– Nem feltétlen jobb az a motor, amiben kevés ugyan a megtett km, de pl. 10 évig állt. Ennyi idõ alatt kiöregednek a gumik, szimmeringek, lerakódások lehetnek a karburátorban, és ezeket a dolgokat bizony mind kipucolni, cserélni kell. Szerintem jobb, az, amit folyamatosan használt a gazdája, és elvégezte a szükséges alkatrészek cseréjét, karbantartását.
– Nézzük át esztétikailag; kopott fényezés, rozsdás csavarok, (ha garázsból tolják ki elénk, de ezek a tünetek vannak, akkor ott sántíthat kicsit a dolog.
– Az ülés állapota is sokat elárul a lemotorozott kilométerek számáról (repedezett, nagyon puha, szétült, érdemes megnyomkodni, nemcsak a vezetõét, az utasét is)
– Nézzük meg a motorblokkot a tank felõl, felülrõl (nincs-e elcsavarodva, általában jobbra, ha az óra mondjuk 8000-et mutat, de erõsen kilátszik jobb oldalon akkor gyanús, hogy nem annyi az amennyi) Másrészt ezt a késõbbiekben orvosolni kell és ez a blokktartó vas cseréjével jár. Ha nem volt idõnként kiszedve és bezsírozva a lengõvilla tengelye, akkor sok bosszúságot fog okozni.
– Tárcsafékes motornál nem levegõs-e a fék, ha nagyon óvatosan húzva a fékkart szinte ütközésig bemegy azzal gond van, késõbb sokat szívhatunk vele, mire tökéletes lesz.
– Teleszkópokat (elsõ teleszkópnál érdemes benézni a gumi porvédõ alá, nincs-e a szimmering tetején olaj, mert épp lehet, hogy az alsó villaszáron nincs, mert letörölték elkendõzve a folyást, nyomjuk le, nincs-e szörcsögõ hangja és csillapít-e megfelelõen, befele könnyen, kifele nehezen kell, hogy mozogjon, hátsó teleszkópnál szintén hasonló csillapítást kell érzékelni.
– Oldalsztender van-e rajta és azon tárolta-e? Köztudottan nem jó dolog a hátsó oldalsztender, mert deformálódik a villa.
– Milyen a gumik állapota (kopott, kirepedezett-e)
– Kerék átvizsgálása (forog-e könnyedén, mozgassuk meg oldalirányban, hogy kottyan-e, tönkrement csapágy okozhatja, küllõk megléte, feszessége)
– Elektromos átvizsgálás: mûködik-e minden rajta, féklámpa, helyzetjelzõ, tompított, távolsági, mûszerfal világítás, kontroll lámpák, kürt) Ezeket érdemes álló motornál átvizsgálni, és figyelni, hogy közben merül-e az akkumulátor, ezt úgy vehetjük észre, hogy a fényszóró fénye hamar lehalványul. Utalhat régi esetleg zárlatos akkura, amit az eladásra épp feltöltött a gazdi. Elõny, ha új akku van benne.
– Kérdezzünk rá milyen karbantartások voltak (gyertyát, láncot, levegõszûrõt, olajat mikor cserélt) Egy precíz gazdi meg fogja tudni mondani.
– A hitelesség: kérjük el a forgalmi engedélyt és nézzük meg a váz és motorszámot. Fontos, hogy jól olvasható legyen, törzskönyv, eredetiségvizsga, folyamatos biztosítás stb.
Ezután következhet a beindítás. Elõtte azonban nem árt megnézni, hogy kézzel lenyomva a berugókart mekkora ellenállással tudjuk átforgatni a fõtengelyt. Ha túlságosan könnyen megy, akkor ez erõsen kopott, csökkent kompressziójú motorra utal. Nézzük meg könnyedén be tudjuk-e indítani. Egy tökéletes motornál gyújtás nélkül 1-2 rúgás szivatóval, majd gyújtást ráadva szivató nélkül kis gázhúzással be kell, hogy induljon. Hagyjuk kicsit melegedni, közben ellenõrizhetjük, hogy kialszik-e a töltésjelzõ lámpa, ezáltal a töltés meglétérõl is megbizonyosodhatunk. Hideg motort és terheletlent (üresben) sosem „pörgetünk” vagyis felesleges túráztatni, mert ez nem lesz mérvadó. Azt azért nézzük meg, hogy könnyedén válaszol-e a gázreakciókra. Figyeljünk a motor hangjára (csörög-e, egyéb oda nem illõ hangok).
Menjünk el vele egy próbakörre, akár a tulajdonossal együtt. Így legalább terhelés alatt tudjuk tesztelni a motort, és ha valami probléma van, ott szembesülhet vele. Lehetõség szerint ne csak az utcában egy kört. Egy kis városi menet aztán egy kis országút. Ne a kanyarban való ledönthetõséget teszteljük, hanem az elindulást, megállást, szépen gyorsít-e, megfelelõ-e a fékhatás. Kapcsoljuk végig az összes fokozatot, különösen a 3-ikra érdemes figyelni. Elég gyakori jelenség, hogy a kopás miatt kidobálja a 3-ik sebességet, valamint megtaláljuk-e az üreset könnyedén.
Ezután érdemes kimenni az országútra. Nem azt mondom, hogy akkor, ami a csövön kifér és próbáljuk ki a végét, de azért nézzük meg, hogy utolsó fokozatban is van e még benne erõ. 2 személlyel is tartania kell 5-ben a sebességet, ha lelassul, vissza kell váltani, szintén kopott motorra utalhat. Figyeljük meg, hogy a motor mennyire stabilan megy, nem szitál-e a kormány. Ezt sok minden okozhatja, kopott hátsó-, elsõ kerékcsapágy, kormánycsapágy, rosszul beállított futómû, teleszkópcsillapítási hiba, kicentírozatlan, deformált kerék. Ezek ugyan javíthatók, de a költségek minket fognak terhelni a késõbbiekben, rosszabbik eset, ha a szitálást egy korábbi bukás miatt sérült elsõ lengéscsillapító vagy váz okozza.
Ezzel a végére is érünk a motor átvizsgálásának. Ha meg vagyunk elégedve a kiszemelt motorral, akkor jöhet az üzlet. Fontos, hogy az említett dolgok rendben legyenek, különben tényleg szereléssel/felújítással folytatódhat a vásárlás. Íme néhány dolog, ami ugyan ne rettentsen el a vételtõl, mert nem végzetes hibái a motornak, de alkudás alapja lehet:
-kopott gumik
-kopott fényezés
-kopott fékbetét
-régi esetleg zárlatos akkumulátor
-régi olaj a váltóban
-régi levegõszûrõ
-kiült, repedezett ülés
Nos, remélem sikerült néhány hasznos tippet adni, és ha odafigyeltek ezekre a vásárlásnál, akkor olyan motort tudtok venni, amiben jó ideig örömöt leltek és nem azzal kezdõdik a motoros pályafutás, hogy jelentõsebb kiadásokat kell még tenni, hogy egy megbízható motorotok legyen.
Tóth Zoltán (z25z)
www.mzclubhungary.com
2007-05-24
