A 2011-es év (szerintem) legjobb túrája után egyértelmű volt, hogy idén is mennem kell, így már elsőként feliratkoztam a jelentkezési listára.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy én három héttel korábban barátnőmmel egy hetet töltöttem Orfűn, bár sajnos ekkor autóval, de megfogadtam, hogy ha jövök túrára, akkor kiveszek egy nap szabit, és lejövök előbb kanyarogni a Mecsekben egy kicsit. Ezt a fórumban is feldobtam, de nem volt túl nagy az érdeklődés, így végül csak hárman indultunk csapatni.
Péntek
De ne rohanjunk ennyire előre: tehát péntek reggel felpakoltam az MZ-re, és kicsivel 8 előtt elindultam.
Indulásra készen
A tankom kevesebb, mint félig volt, gondoltam majd út közben tankolok, Tapolcán elég drágák a kutak. Keszthelyig minden rendben volt, jól ment a gép, csak aggasztott a benzin-kérdés, ezért a keszthelyi Avanti kúton teleraktam. Na, ez nagy hiba volt. Indulás után ugrálni, rángatni kezdett az ETZ, végül háromszor kellett megállnom karburátort állítani, mire újra normálisan motorozható lett a gép.
A sok megállás miatt kb. fél órás késéssel, a megbeszélt 11 óra helyett 11:30-ra értem a Mediano kempinghez, Roadkill már ott várt, Papp-lant megcsörgettük, és 10 perc múlva ott volt. A kemping nekem már ismerős volt, a pécsi Família kempinges átverés után aludtam már itt egy éjszakát 2009-ben. Tehát a tervek szerint gyors lepakolás, aztán indulás!
Magyaregregy fürdőnél
Kicsit húzós indulás után (lakott terület 80) Magyaregregyen megálltunk egyet fürödni, egyeztettünk MrDokkal, aztán indultunk Bonyhádra, ahol gyors ebéd, találkozás Dokkal, és Horhaussal, utána indult kis csapatunk Mohács felé, ahol az Emlékhelyet akartuk megnézni.
Ekkor már tartogatott az út izgalmakat is: nekem sikerült kicsit besokallni egy kanyarban: vízátfolyás miatt egy nagy foltban kavicsok voltak az úton, emiatt a kiszemelt jó ívről le kellett rántani a motort, így viszont a szembejövő sáv szélén, már majdnem a padkán sikerült megfogni a gépet. Jobb utakra érve kicsit meghúztuk az MZ-knek, mikor aztán kicsivel 100 feletti tempónál az előttem menő Horhaus hirtelen kelebólálni kezdett, és hatalmas füstfelhőt húzott maga után. Egy pillanat múlva megéreztem a gumiszagot, és már tudtam mi a baj: megragadt a TS! Hatalmas szerencse volt, hogy 1-2 másodperc múlva újra forogni kezdett a motor, mert a váratlan helyzet miatt a kuplungot sem tudta behúzni Horhaus. Szóval elég komoly esés lehetett volna ebből! Sátorhelyig kicsit visszafogtuk a tempót nehogy megint baj legyen, nem is volt semmi gond egyik motorral sem. Egyből odataláltunk az Emlékhelyre, jól ki volt táblázva, meg már én is jártam itt 3 éve. Ha már addig adott az idő, kiteregettünk: míg mi nézelődtünk, kedélyesen száradtak a vizes fürdőnadrágok, és törülközők az ETZ-ken.
Sátorhelyen az emlékhelynél
Ötünk közül négyen bementünk az Emlékhelyre, Roadkill pedig kint maradt, vigyázott a motorokra. A belépő elég húzós, (1500Ft), nem biztos, hogy ennyit megért a dolog…
Kilátás az emlékparkra
Körbejártuk a látnivalókat, bevásároltunk emléktárgyakból (gyűjtöm a hűtőmágneseket), aztán csapattunk tovább Kozármislenybe Horhausékhoz. Egy üdítő mellett kitárgyaltuk az MZ-k szokásos problémáit, közben felhívtam a kemping: érkezett-e még valaki? Neveket nem tudott mondani a recepciós, csak hogy egy Hölgy, és egy idősebb Úr. Az előbbi egyértelmű volt (Anita), de ki az Úr? Visszagurulás után kiderült, hogy HLaci kollégáról volt szó. Itt volt már Miklós_88, Mladi, és befutott Szabi is Barbival (Szabi valami szuzukival, vagy mivel égette magát az MZ-sek közt… 😉 ). Na ekkor aztán kisebb vita kerekedett, ugyanis a Mediano-ban szigorúbb a házirend, mint Orfűn a Panoráma kempingben: csak ott lakók jöhetnek be, idegenek nem. Akkor mi legyen, hogy lesz ebből esti grillparti? Az MZ-sek nem elveszett gyerekek, megmondtuk a néninek, hogy mi akár a kemping előtt parkoló közepén is rakunk tábortüzet, de sütögetés mindenképpen lesz. Pénz beszél, kutya ugat alapon, de végül is bejöhettek a többiek is a kempingbe, csak az igazolványokat kérték tőlük el.
Készül a kaja
Páran visszamentünk Komlóra bevásárolni az esti sütögetéshez, mire visszaértünk, Papp-lan már be is gyújtott a tárcsa alá. Ismét bebizonyosodott amit eddig is tudtam: jó dolog a kanálgép! Közben ironikus baleset történt: kedvenc tűzoltónk az egyik kolbász kidurranásakor megégette a kezét, jó nagy vízhólyag lett rajta.
Anita is alkot
Késő estig ment a beszélgetés az ilyenkor megszokott dolgokról: motorok, MZ-k, nők, ki-mit-hogy-mikor-kivel, na meg ugye a videkilanyok.hu 😛 Végül 11 óra után valamivel összecihelődtünk, és aludni mentünk.
Szombat
A kemping vaságyai minden mozdulatra veszett nyikorgással válaszoltak, így nem ez volt a legnyugodtabb éjszakám, de hajnali 8 óra előtt pár perccel sikerült felkelnünk. Gyors öltözködés, kaja, pakolás, új emberek üdvözlése, búcsú Hlacitól, aztán irány Bonyhád.
Indulás előtt
Próbáltuk behozni a lemaradást, húztuk neki, a csapat kissé kezdett szétszakadni mire odaértünk a MOL kúthoz.
Találkozó Bonyhádon
A tavalyihoz képest kisebb létszámban, több off motorral, de változatlan hangulatban indultunk el vissza Magyaregregyre, Máré várát megnézni. A csapat kb. harmada lent maradt a vár aljánál a motorokkal, én is, mivel tavaly már megnéztük a várat.
Máré vára alatt
Míg a többiek a várat nézték, mi szépen átszerveztük a túra hátralévő részét: a csapat egy része Horvátországba ment volna, más része Orfű felé vette volna az irányt, volt aki tempósan akart menni, és volt aki nyugodtabb tempót szeretett volna. Talán Szabi lepődött meg legjobban, gondolom mint szervezőt eléggé váratlanul érte a dolog, hogy megváltozott a program 🙂 Végül konszenzusos megoldás született: együtt lemegyünk Pécsre, megnézzük a Zsolnay-negyedet, aztán onnan kétfelé válik a csapat: lesz aki lemegy Battinára motorostalálkozót nézni, húzósabb tempóban, másik csapat pedig Orfű-Magyarhertelend útvonalon vissza a 66-osra, és úgy Sikondára. Persze MZ-s túra lévén voltak események Pécsig: Janinak kifogyott a benzin az ETZ-jéből, így aztán flakonban öntögettek át másik motorból üzemanyagot hogy eljusson a következő kútig (bár nekem mintha rémlene 30km-rel korábbról indulási helyszínként egy MOL kút, ahol kb. fél órát vártak ránk…)
A Zsolnay-negyedben
Végül odaért mindenki Pécsre, páran bementünk Zsolnay-negyedet nézni. A 1.5 óra alatt csak képet kaptunk róla, hogy mi mindent lehetne itt megtekinteni, de így is szép volt, megérte!
Készül a csiga
Megnéztük a látványmanufaktúrát, emléktárgyat, ajándékot vettem az otthoniaknak, aztán le is telt az idő, mentünk vissza a többiekhez. Közben jött a telefon: baj van. Papp-lan felment a Mecsekbe az offosokkal, Mecsek pihenőnél van éppen, nem megy az ETZ, valószínűleg leforgott a kuplung. Szabiék páran, felmentek megnézni mi a baj, a csapat másik része pedig Orfű-Magyarhertelend útvonalon elindult vissza a kempingbe. Mivel nem volt teljesen biztos az útvonal, elkísértem a csapat nagyobbik felét, a 66-os út sikondai leágazójáig, aztán nagy gázzal felmentem a Mecsekbe, a pihenőnél Papp-lan még ott szomorkodott az ETZ mellett, a többiek épp indultak. Kiderült, hogy nem forgott le a kuplung, hanem elkezdett csúszni, és hegymenetben a csúszás miatt szépen le is égett. Pár perc múlva megjött a segítségül hívott Ducato, beemeltük az MZ-t, hazakísértem őket, az ETZ-t beraktuk a garázsba, az utassá vált túraszervezőt pedig visszamotoroztattam a kempingbe.
Jó is az a motorponyva – most is elijesztette az esőt 🙂
Ekkorra már nagyon elkezdtek gyülekezni a felhők, már csöpögő esőben rádobtam a ponyvát a motorra, aztán Miklós88 kollégával átvonultunk fürödni egyet a szomszédban lévő sikondai fürdőbe. Felfrissülés után a kempingben a többiek már elkezdték a készülődést esti banzájhoz, az előző estihez hasonló jó hangulat alakult ki. Kb. 10 óra körül összepakoltunk, találtam egy telefont, a híváslista alapján Szabié lehetett, gondoltam majd másnap reggel megkapja ha jönnek. Beszélgetés után 11 után sikerült újra elaludni a nyikorgós ágyakon.
Vasárnap
Ismét 8 órai kelés, kiköltözés, motorpakolás után már csak az ETZ mellett volt időm megenni 2 zsömlét reggelire, aztán indult a túra Orfű felé.
Indulás előtti pillanatok – baloldalt a vendégház
Megnéztük a malommúzeumot, ami egy működőképes vízimalom, annyi különlegességgel, hogy a malomkerék is bent van a házban. Sikerült összehozni a csoportos belépőt, tartalmas idegenvezetés mellett végignéztük a gabonaőrlés történelmét az őskortól visszamenőleg.
Lisztőrlés 2000 éves technikával
Külön említésre méltó a malomépület 100 éves gépészete, nagyon komoly dolgokat meg tudtak valósítani.
Ezt még nem a víz hajtotta
Mikor beindítják a hajtást, mozog, forog, kattog, zakatol, minden ízében remeg az épület. Érdemes megnézni!
Orfű után elkanyarogtunk Pécs felé, ahol kiváltam a csapatból. A többiek mentek Villány-Siklós útvonalon a Siklósi várat megnézni, én pedig bevásároltam a Tesco-ban, tankoltam, aztán irány vissza a Mecsekbe! Pécs-Orfű-Pécs-Misina-Orfű-Abaliget-Orfű-Magyarhertelend-Orfű vonalon tekeregtem egyet.
Misina – TV torony. Már csak egyedül
Mint megtudtam a múzeum idegenvezetőjétől, a Pécs- Orfű vonalon 96 db kanyar van, de bármennyire igyekeztem, nem tudtam megszámolni, hogy valóban így van-e. A kanyargás után hazafelé vettem az irányt, az ETZ végig jól teljesített, késő délután otthon voltam.
Hát ennyi volt
A túra számokban: 753km, 12 óra 46 perc teljes menetidő, 36.5 liter benzin, 4,84l/100km fogyasztás.
Már otthon
Azt hiszem, mindannyiunk nevében mondhatom: jól éreztük magunkat, remélem jövőre ugyanitt találkozunk! Látnivalót, és jó utakat még bőven kínál a Mecsek! 🙂
Gabsic
2012. Augusztus 19.
www.mzclubhungary.com
