A 2012-es Sástó túra elég nehezen született meg, ugyanis nem akadt, aki elvállalja a szervezést. Sikerült Diti-t rávennem (előzőleg már szervezett pár „sástót”), hogy találja ki, merre hova menjünk – én pedig segítek neki amiben tudok, így végül nem kellett lemondani. Kiírtuk május 5-6-ra, az egyetlen hétvégére ami még szabad volt a naptárban. Ditivel ketten bejártuk autóval a tervezett vasárnapi útvonalat egy hétköznap délután, majd megállapítottuk, hogy nagyon szép útvonalakat találtunk ahol még eddig nem jártunk, mindenkinek tetszeni fog. Aztán hazafelé Egerből a 3-as úton éjszaka 90-es tempónál „rénszarvas tesztet” hajtottunk végre két kényelmesen átballagó őzike segítségével. Túléltük.
Minden évben igen nagy létszámban veszünk részt ezen a túrán (30-40 motorral) illetve az eső sosem kerül el minket. Azonban a fórum jelentkezések alapján már láttuk, hogy nem leszünk túl sokan. 5-én reggel fél 8-kor már a gyöngyösi Tescónál voltam, majd nemsokára Diti is megérkezett, sütött a nap, felhő nincs az égen. Fél 9-ig MZCs és Kriszta jöttek még, illetve egy felpakolt – kicsit ismerős – MZ-t láttunk elhúzni a 3-ason Pest felé. Fél óra múlva ez a „kicsit ismerős” motoros hívott minket – Homz – hogy hová kell is menni pontosan, mert megérkezett. Gödöllőre. Felvilágosítottuk, hogy egy kicsit túlment, forduljon vissza mert Gyöngyösön várjuk. Egész hétvégén ezzel ugrattuk szegényt, nem mossa már le magáról soha 🙂 Így Diti a sor elején, MZCs középen majd én a zárómotoros a sor végén elindultunk a kempingbe. Kemény volt összetartani a csapatot, főleg a piros lámpák szabdalták szét a csapatot, de hát ismeritek ezt a helyzetet, a bejáratós blokkom izzásig hevült a sok zárózástól (minden körforgalomban, vasúti átjáróban (kill3rmódra) megállítani a forgalmat stb stb). A jól megszokott sástói kemping jelenleg átalakítás alatt volt így a nem messze lévő klónjában szálltunk meg. Lepakoltuk a felesleges dolgainkat, majd indultunk Eger felé a 24-esen. A galyatetői elágazásnál csatlakozott hozzánk Nagyárpi, így már 4 motorral mentünk. Recsken balra fordultunk Mátraballa felé, erre eddig még nem voltunk. Szerencsére nagyon szép időt fogtunk ki, 24-26 fok volt és szélcsend, lassan kanyarogtunk a dombok között.
Egerben kis eltévedés után megtaláltuk a kiülős gyorskajáldát, mindenki harapott valamit. Cserépfalunál a múzeumot csak 3-an néztük meg, MZCs-ék már látták. A kiállítás a Suba lukban talált neandervölgyi ember maradványokról szólt, mely Európában egyedülálló lelet. Ezt a helyet délután meg is néztük, és választ kaptunk arra is, miért evett az ősember 5 kiló húst minden nap. Teljes felszerelésben egyik kézben sisakkal mire felmásztunk a hegyoldalon, elég kimerítő volt… hát nem lennénk életképes neandervölgyi motorosok az biztos. Visszaindultunk Eger felé, majd a 24-es úton letértünk a recsk-i kényszermunka táborhoz. Nem voltak túl sokan, szétnéztünk az emlékhelyen és sétáltunk egy kicsit. Parádon fagyiztunk egy jót és elbúcsúztunk Nagyárpitól, aki hazament. A kempingben megint lepakolás, felkészítettük a motorokat a bevásárlásra. Gyöngyösön sokáig vásároltunk, eközben Stravkó és Sebi is megérkezett a kempingbe.
A táborban Homz már összekészítette a tábortűzhöz valót (még tűzvédelmi szempontból kétliteres palackokat is megtöltött vízzel) és nyársakat is vágott – mondjuk volt rá ideje egész nap, így jár aki 50 km-el elvéti a találkozópontot… 😛 Elkezdődött a sütögetés, bacon-be tekert kolbászt vettünk ipari mennyiségben. Stravi mindenkinek kínálgatta csatos üvegből a házipálinkát – elég kerítésszaggató volt – majd mikor nem akart elfogyni elővette a finom pálinkát is, amiből csak egy decit hozott. Volt kis énekelgetés is, próbáltuk felidézni a régi rajzfilmek zenéjét (több stílusban) miközben Diti és Csé a borulós padon próbált túlélni. Kriszta egész este a tüzet piszkálta és próbált elugrani a kipattanó parazsak elől, amik még a motorokat is veszélyeztették. Sebi állandóan sütött valamit, bár senki nem evett már. Homz nagyon érdekes történetekkel, Diti pedig l’art pour l’art jelenetekkel szórakoztatott minket. Ez ment egészen hajnali 1-ig, mikor már mindenki elfáradt és elmentünk aludni.
Vasárnap reggel jó sokáig aludhattunk, csak 1 órára vártak minket a csillagvizsgálóban. Azt azért még tudni kell, hogy szombaton egész nap azon röhögtünk, hogy amikor valaki csatlakozott hozzánk Diti hogyan adja be neki, hogy 5000 HUF a belépő a csillagvizsgálóba akármennyien is vagyunk és ugye minél többen megyünk annál több felé oszlik (számított ugye a nagy létszámra, de hát csúcsidőben is csak 7-en voltunk). Olyan bátortalansággal adta elő, hogy nem bírtuk ki röhögés nélkül, ezért ugrattuk is pl. „Mikor megyünk megnézni a csillagrombolót?” vagy „Mennyi lesz most akkor a belépő 2000?” vagy „Nappal ugye nem látszanak a csillagok akkor minek megyünk?” stb.
Dél körül felmentünk Kékesre, szokásos csoportképek, viszont az idén volt újítás is: a lányok legurultak a domboldalon, majd megtámadták Magyarország legmagasabb játszóterét is. A tombolás után gurulóverseny Mátraházáig. Piszkéstetőn megtekintettük a Tudományos Akadémia Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetét. Három nagy teleszkópot néztünk meg, egy fiatal csillagász hallgató fogadott minket. Vagy 2 órán keresztül faggattuk és nagyon érdekes dolgokat tudtunk meg, pl. hogy a horoszkópnak nincs semmi értelme vagy miért 23 óra 56 perc egy csillagászati nap és nem 24 óra. Mindent jól körbejártunk, megtapogattunk és közben hlye kérdéseket tettünk fel, de a srác jól fel volt készülve, nem tudtuk kibillenteni (elmondása szerint a legértelmesebb kérdéseket 5-ikes gyerekek szoktak feltenni, vettük az adást). Még MZ zárat és kulcsot is találtunk az egyik 60-as évekből származó irányítópulton, nem hiába, na.
Ezután legurultunk a hegyről Pásztó felé, megtankoltunk majd el is búcsúztunk egymástól. Gyöngyöspatán keresztül értünk vissza Gyöngyösre, mindenki elindult hazafelé (Homz-nak is sikerült jó irányba fordulnia, csak Straviékat kellett követnie). El kell mondjam az összes közül az egyik legjobb Sástó túra volt az idei, gyönyörű időt fogtunk ki, a társaság pedig nagyon jól érezte magát. Műszaki hiba egyáltalán nem volt, 460km-t mentem a két nap alatt, 3,8-as átlag fogyasztással.
Diti akkor most látni fogjuk a csillagkaput is ezerötért? 🙂
Samu
2012. Május 13.
www.mzclubhungary.com
