Túrabeszámoló – 2. nem hivatalos Mz Klub találkozó

Túra a Bükkben – avagy Tib a kanyarvadász

/2-ik nem hivatalos Mz Klub találkozó/ 

Hát igen… Minden túraleírás kezdete nehéz… Bár talán most nem is annyira! Hol is kezdõdött?! Idén 2004 májusában történt az, hogy három motoros – Tib, Nemo és én Fisi – összebeszélt, hogy kéne gurulni egyet. Az alapötletet Tib adta aztán ezt hamar továbbragoztam és lett belõle egy székesfehérvári Ural nézõ túra. Már ott ebéd közben felvetõdött egy nyári túra terve és megkezdõdött a szervezkedés. Mivel nem volt konkrét ötletünk – Tibinek viszont igen -ezért megbeszéltük hogy a Bükkbe, hazánk egyik legszebb tájára megyünk. Mindenki „benne” volt a tervben – bár Nemoék részérõl sok volt a „de”. Mindenesetre már elképzeléseknek nem voltunk híján!

Telt-múlt az idõ és egyre sürgetõbbé vált a pontos dátum kijelölése – de Nemo még mindig habozott. Aztán végül is az utolsó pillanatokban lemondták a talit… :/ Mit volt mit tenni, mi azért megyünk! felkiáltással megbeszéltük, hogy augusztus második hetében indulunk!! Kissé beárnyékolta a jókedvet, hogy Tib motorja rosszalkodott, de ezt végül is egy teljes motorgenerál (henger, dugó csere) megoldotta. Mindenki lázasan (fõleg Tib mivel neki voltak hiányosságai felszerelés terén) készült a túrára. Kedvesem, Dorka is egyoldalas listát írt a vinni valókról – nem hatván meg, hogy mindenféle megengedett összsúlyról hablatyolok össze- vissza. 🙂

De valljuk be motoros társaim, ilyenek a nõk nemdebár?? 🙂 Tehát augusztus 9. elõtt való hétvége. Káosz. Csomag-hegyek. Idegeskedés. Motor ellenõrzése. De lassan megszokom azt a minden évben ilyenkor elõjövõ érzést, hogy elbizonytalanodom – vajon minden meglesz-e? Elég lesz a pénz? A motor penge mûszaki állapotú? A csomagtartó kibírja-e? Mindenféle vad gondolatok. Kisebb veszekedés a szeretett nõvel – mert õ így akarja, de én meg amúgy� Azt hiszem, aki hosszabb ideje túrázik, az ismeri ezeket a napokat?!  Végül is gyõz a mindent elsöprõ érzés: holnap falhatjuk a kilométereket és hatalmasat utazunk! Vár egy új izgalmas, sejtelmes érzés, egy messzi ismeretlen. Gondolatban az ember várja, aggódva gondolja az új utakat és igyekszik minél többet megtudni az új helyrõl. Ezt az infót az elõttünk ott túrázó Szocimotorosok meg is adták, ecsetelve a rossz utakat stb. Na ettõl meg is ijedtem egy kissé, de motoros barátom megnyugtatott, nem olyan rossz a helyzet! De oda kell figyelni!!!  Még egy kis ellenõrzés, pakolás és izgalommal telve szinte kényszerûen térünk nyugovóra.

Augusztus 9. Hétfõ reggel fél 5. Csörög a vekker; telefon, mindenféle hangorgia – de minket nem kell nagyon ébresztgetni, hiszen már izgalommal telve alig bírtunk elõzõ este elaludni. Készülõdés, még egy kis eszmefuttatás, úgy tûnik minden megvan. Irány a garázs, alig bírom levenni az állványról a �vasat� hiszen alaposan megpakoltuk, a megengedett 330 kiló még túl is van lépve vagy 5 kg- val. Hûvös a reggel de kit érdekel?!  Egy- két rárúgás és életre kel a zschopaui egyhengeres, kis szivatózás és már egyenletesebben dohog. Kedvesem mögöttem – indulhatunk! Kissé izgatottan húzom a gázt, lököm sebességbe a gépet és meglódul a túragép. Menet közben egy kis motorelemzés, oké minden! Dunapataj elõtt azonban azt érzem, hogy érdekesen áll a tanktáskám, a választ a szélben csapkodó tanktáska szorítókengyele adja. Rövid megálló, helyre rakom a rakoncátlan hevedert és megyünk tovább. Elérjük Soltot, majd Kecskemétet, sikeresen túl vagyunk Cegléden is. Még alig 8 óra és már Jászberény környékén járunk. Sikeresen elhagyjuk Füzesabonyt is és jó tempóban haladunk a megbeszélt találkozópont Zsórifürdõ felé. Az idõ melegszik az autósok sem bunkóznak hál� istennek. Mezõkövesd közelében egy apró pont az út szélén. Közelebb érve motorrá nõ, és már látom Tib gyönyörû mociját. Rövid megállás, élménybeszámoló. Tib  csomagtartó dobozának vizslatása, Tib szörnyülködése megrakott motoromon. 🙂 Indulunk tovább Bogács, majd Bükkzsérc felé. Az utak elég rosszak, de a java még hátra van! Bükkzsérc után egy erdészeti útra kanyarodunk, ez aztán igen kanyargós és felettébb rossz minõségû, a kanyarokban murvával, kaviccsal. Hát nem éppen erre vágytam 300 km után.  

Hosszú kanyargás után már égõ hátsóval és elgémberedett végtagokkal közösen szidtuk Tibet, de lassan feltûnt a Lillafüred határát jelzõ tábla! Végre! Megtaláltuk a kempinget is, kedves de kissé megilletõdött hölgy – Klári néni fogad minket. Már rögtön az elején kiköti, hogy nem zajonghatunk idõ elõtt és ne berregtessük a motorokat. Sebaj a kemping szép rengeteg a fa, van fõzõhelység is meg hûtõk és fizetni sem kell érte külön! 🙂 A díj egy napra kettõnknek 2300 Ft. Nincs is más hátra, mint nekikezdeni a sátorállításnak! Ezt a versenyszámot Tib nyeri, de mi sem maradunk el sokkal mögötte.  Miután be és lepakolunk mindent, az elsõ gondolat – vegyünk kaját!  Motorra is pattantunk és elindultunk Miskolc felé. Tib mondván õ minden hétvégén erre jár elõre ment bátran véve a kanyarokat.

És meglett a baj!!! A következõ kanyarban szörnyû látvány fogadott! Tibi éppen akkor fordult másodszor! Csak az a baj, hogy az oldalára! Motor elfeküdve az út szélén, hát kissé ideges lettem én is! Szerencsére az ijedelem nagyobb volt a bajnál és kiderült hogy Tib megúszta karcolás nélkül az esetet! Igen ám, de valami nagyon ropog a gépében! Mi lehet az? Kiderült a lánc be van feszülve. Nézzük a hátsó kereket, de az rendben. Ekkor jut az eszembe, hogy lehet hogy a blokktartók ferdültek el? És igen! Sajna a fordmérõ kihajtás leért az esés következtében és elnyomta a blokkot! Hát ezt az utat nem folytathatjuk és a túra is veszélybe került! Rövid tanakodás után úgy döntünk, hogy Tib visszamegy a kempingbe, mi pedig elmegyünk kajáért meg veszünk blokktartót, kuplungkart (az is eltört), meg tömítést. Na igen ám, de én – alföldi motoros nem vagyok ismerõs Miskolcon! Addig keringtünk, a helybéliek útmutatását követve mire egy sétáló utcában kötöttünk ki!

No ekkor jutott eszembe, hogy ki kellene használni a Klubtagságot! Semit felhívtam és megkérdeztem tõle, nincs-e klubtagunk Miskolcon, vagy a környékén! Azt felelte, hogy nem tudja biztosan, de Homz talán itthon van éppen!?  Miután megkaptam klubtársam telszámát felhívtam. Éppen motoron ültek, kedvese Anett vette fel a telót, aki szintén klubtárs� 🙂 Elõször nem értette mit is akarok és hogy ki a fene vagyok?! 🙂 De aztán átadta Homz kollégának, aki habozás nélkül – bizonyítva önzetlenségét – azonnal rávágta: �már megyünk is haver!!!� Nem tagadom nagyon jól esett a dolog! Kisvártatva megérkeztek, rövid bemutatkozás és már mentünk is alkatrészért. Szerencsére mindent kaptunk és Laciék ki is vezettek Miskolcról, elkísértek Lillafüredre. Itt megismerkedtek Tibbel, is de mivel siettek, azt ígérték, hogy hamarosan visszajönnek. Mi neki kezdtünk szerelni, hiszen nem kis munka állt elõttünk. Már minden jó lett volna, de kiderült, hogy nincs nagy villáskulcsunk a lengõvilla kiszereléséhez és nemsokára kiderült, hogy Homzék is csak holnap tudnak jönni. Ekkor azonban a szerencse mellénk szegõdött és derült égbõl villámcsapásként, a kempingbéli szomszédaink siettek segítségünkre! Õket (adtunk nekik becenevet is autójuk alapján) Vento Atit és Vento Ibit, nagyon segítõkésznek ismertük meg és sokat marhultunk velük az elkövetkezõ napokban. Szal lett kulcs és végre hozzáférhettünk a blokktartó lemezekhez! Na ennyi izgalom elég is volt az elsõ napra, fáradtan dõltünk bele matracainkba.

Másnap sokkal jobb kedvvel ébredeztünk és Dorkám reggelit varázsolt nekünk. Megkért bennünket, hogy segítsünk, de amennyire értettünk a motorszereléshez (na nem sokat), annyira nem a fõzéshez, meg a mosogatáshoz! 🙂 Ezért rövidesen ki lettünk ebrudalva a konyhából és inkább Tib motorját javítottuk tovább. Ez hamarosan be is fejezõdött, és elhatároztuk, hogy végre rendes bevásárlásra indulunk. Most már azonban sokkal elõvigyázatosabbak lettünk és szerencsésen el is érkeztünk a miskolci Cora-hoz. Innen jócskán megrakodva távoztunk, megvettük a hétre elegendõ kaját. Visszaérve a kempingben már eléggé melegünk volt és ismét nekiláttunk kaját készíteni.  Az ebéd kissé elkésett délután 4- re végeztünk is vele. 🙂

5 óra felé megérkeztek Homzék, csinos klubtársunk Anett által vezetett Ts 150- en. Szinte zavarba hoztak minket apró ajándékaikkal: hoztak házi készítésû lepényt, egy kis csokit, meg egy üveg ásványvizet. Kedvességük határtalan volt, azt hiszem túlzás nélkül állíthatom! Rögtön beszélgetésbe kezdtünk minden félérõl, de leginkább természetesen az Mz Klub és a mocik voltak a középpontban. Sajnos nem maradhattak sokáig, mert Homz-nak vissza kellett térnie Ciprusra, és készülõdnie kellett. Szomorúan búcsúztunk tõlük, és megbeszéltük, hogy amint lehet gurulunk majd egyet ha hazatér. Este még Ventoékkal körbejártuk Lillafüredet és egy kis hegymászó bemutatót is láthattunk Tibi jóvoltából. Még a csajok is megpróbálkoztak a sziklamászással, annyira megtetszett nekik az elõadás! 🙂 Visszafelé megnéztük az esti fényárban úszó Palota Szállót, rögtön kiderült hogy ez biza� nem Mz-sek szállodája� Hamar véget ért a második nap is, nem csoda amilyen pörgõs volt. Persze lefekvés elõtt és egész nap nem gyõztük Tibit ugratni, azzal hogy 30-cal tud csak kanyarodni, ezen felül már tranyált! Szegény minden formában megkapta a kanyartechnikai tudását! 🙂 Nem gyõztünk beszólni! Ilyetén formán jó kedvvel szenderültünk álomba.

Másnap kezdtük megunni, azt hogy csak egy helyben vagyunk, meg Tib vacak motorját szerelgetjük 🙂 , ezért elhatároztuk, hogy ellátogatunk végre Szilvásváradra. A reggeli ébredés korán sikerült, hála a hûvös hajnaloknak. Megreggeliztünk, irány a benzinkút. Itt megmutattam Tibnek hogyan kutyulom a keveréket (negyedórai tökölõdés), nagyon tetszett a neki a metódus. Irány vissza a kempingbe, Dorka felvesz a motorra, és már kezdõdik a szokásos kanyargás. Hát el lehet majdnem szédülni benne az biztos! 🙂 Csak sajna a rossz utak és murvás kanyarok miatt nem lehet igazán kiélvezni a helyzetet. De aztán siker koronázza a törekvéseinket és feltûnik a Szilvásvárad tábla.

Rövid tanakodás a belépõ kapunál, sikerült megegyezni a kapussal, hogy egy autós belépõ áráért bemehetünk a két mocival. A táj gyönyörû és már dübörgünk is befelé, a gyalogos turisták nem kis megdöbbenésére. Nem tudom, nem láttak még Mz- t? 🙂  Végül is megállunk egy kis vendéglõnél, innen már gyalog, illetve kisvasúttal megyünk tovább. Menet közben összefutunk egy szarvassal, meg egy muflonnal. Jól viselik a turisták kíváncsi tekintetét, meg merem kockáztatni, hogy nem e odaragasztották õket? 🙂 Az idõ kiváló, megszerezzük a vonatjegyet is és pár perc múlva begördül az utasokkal megtömött szerelvény. Éppen beférünk még és lassan döcögünk felfelé a hegyen. Miután megérkeztünk a kb. 2 km-re levõ állomásra elindultunk körülnézni. Csodálatos patakok csobognak körülöttünk, sokban jó kis sütnivaló pisztrángokkal! És hoppá, mi tûnik fel a következõ kanyarban?  Igen egy 250-es Etz! Nem semmi élmény, mész az erdõben és hirtelen egy Tz� 😀 Meg is nézzük, le is fényképezzük, fõleg a cseles kipufogó könyök rögzítést (ha nem látszana jól a képen: egy kengyel a könyöknél és egy átmenõ csavar a hengerbordák között, a könyököt a henger túlsó végén húzza meg – az ötletes szaki jól kitalálta nem?? 🙂 és kis diskurálást folytatunk, de a tulaj nem kerül elõ – tehát – mínusz 1 tag. :/ Körutunk során jól megnézünk mindent és nem hagyjuk ki az elõírt látványosságokat sem. Fátyol-vízesés, erdei múzeum, mind-mind gyarapítják a képtárunkat. Miután visszagyalogoltunk a kisvendéglõhöz felvesszük a bukókat és irány a Bükk- fennsík!!! Nem lehet mást mondani, mint az elcsépelt gyönyörû, felejthetetlen stb. szavakat.

• Tartalék alkatrészek: Próbalámpa; hézagmérõ; felsõ holtpont beállításához segédeszköz; 2m vezeték; voltmérõ (multiméter vagy mi); kuplung- és gázbowden 1- 1 darab; szerszámok; megszakító (természetesen csak hagyományos gyújtással rendelkezõknek);gyújtógyertya 1- 2 db.; kondenzátor; szerelõrongyok
• Kalapács (nem szerelõeszköznek! – ezzel ütöttük le a köves talajba a sátorvasakat!!!)
• Ruhák- ezen belül a motoros öltözék, melegítõ, rövidgatya,alsónemû, sportcipõ, papucs (!!!),takarók- persze mindenki amit gondol, de ezek jó ha vannak.
• Hálózsákok
• Kempinggáz
• Kötél
• Motortakaró ponyva- hogy kedvencünk átvészelje az esõs hajnalokat
• Esõruha
• 2T olaj- keverõpohár
• Tisztálkodó cucc
• Fõzõedények
• Fényképezõ
• Elemlámpák
• Mosószer
• Törlõpapír
• WC papír
• Gumimatrac,matracpumpa 

• Természetesen a fontos dolgok: pénz, telefon, gyógyszerek, evõkészlet- és a kispárnám!