csoka írta:Bizonyára van közöttünk anyagismeretben jártas ember,az ő véleményére számítok.
Évekkel ez előtt olvastam valahol,hogy az új dugattyút trafóolajban főzni kell kb.fél óráig,és utána hagyni az olajjal együtt kihűlni.A magyarázat hozzá:amikor a nyers dugattyút kiöntik,az anyag kristályszerkezete úgy rendeződik,hogy a kis részecskék az anyag felületén vannak,a nagyobb részecskék az anyag mélyebb részén.A dugattyú megmunkálása során az anyag felületét leesztergálják,így a sűrűn elhelyezkedő részecskéket(ami ugye logikusan sokkal ellenállóbb,a mechanikai hatásokra).A főzés hatására a részecskék újra rendeződnek,így a kis részecskék helyezkednek el az anyag felületén,és kopásállóbb lesz az anyag.
A kérdés:elég nagy a forrásban lévő olaj hőmérséklete ehhez?Valóban átrendeződik az anyag szerkezete?
Az egyik szakmám hegesztő,sajnos nem sok ismeretem van az alu,és ötvözetei terén.A hegesztése nem egyszerű,mert az alu oxidja jelentősen magasabb hőmérsékleten olvad(2200celsius körül),mint az oxidmentes alu(700celsius körül).Ezért szükséges"folyósítószer"használata láng esetén,vagy védőgáz használata ív esetén(mert így a levegő oxigénjével nem érintkezik).Nagyából ennyit tudok az aluról.A 250-300celsius-os forrásban lévő olaj messze van a 700celsius-tól.
A 10 fokos víz is párolog. Sőt a megfagyott is szublimál (ez a liofilizálás csak vákuumban gyorsítják). Nem megolvasztani kell az anyagot, mert az hirtelen és nagy energiaközlés vele, amire a rács szétesik. Gyakorlatilag energiát a környezettől állandóan kap. (mikroszkopikus szinten) A kérdés, hogy mennyit. Nyilván az "erősebb" rácsszerkezetű anyag ha lehet ilyet egyáltalán mondani a fémeknél
szóval az minthogy sűrűbb ezért beljebb helyezkedik el. De ne felejtsük el, hogy a fémek rácsai elég sokfélék lehetnek (egy időben esetleg több is), ezáltal valóban más a sűrűségük, ezzel logikusan a tulajdonságaik is. Pl.: a vas rácsszerkezete vörösizzáson teljesen más szerkezetet ölt, de így van ez akármilyen rácsnál (pl a jégnek (oké ez másodlagos poláris és hidrogén hidas struktúra, de ez most mindegy) 7 fajtája van nyomás és hőmérséklet függvényében). Ha kiindulunk a jég példájából egyenlőre, akkor láthatjuk, hogy noha pl. 0 fokon 1atm nyomáson a jég I a stabil állapot, attól még ott egy rakás metastíbil jég II-III-IV... csak elenyésző százalékban. Minden jelen van tehát, csak annak statisztikailag elenyésző volta miatt figyelembe sem vesszük. No, tehát így a fémeknél is különböző struktúrák vannak jelen egyszerre, de lehet hogy egy időben több struktúra is stabil (megfelelő százalékban jelen van ahhoz h beszélhessünk róla, pl. 0,005%-tól fel), így azok megmunkáláskor nyilván sűrűségüknél fogva elég logikusan helyezkednek el. (Persze csak statisztikailag, ugyebár a Heisenberg határozatlansága... stbstb). So: ha melegíted olajfürdőben, ezzel nem csinálsz drasztikus állapotváltoztatást rajta, ugyanis ha közölsz vele pl 1000 fokot 1atm nyomáson, akkor az egész struktúra borul és cseppfolyós kezd lenni, legalábbis próbálkozik. Ez neked nem szerencsés. De ha csak kisebb energiát közölsz vele, akkor az átrendeződés kisebb lesz. MERT ÁTRENDEZŐDÉS ÉS SZERKEZETVÁLTOZÁS MINDIG VAN. Mindig van (akár 0fokon is) olyan molekula (A FÉMNÉL IS!!) ami akkora energiát kap a környezettől, hogy szépen fogja magát és elvándorol valahová, vagy magasabb energiaszintű állapotba ugrik az elektronja (kilép a kollektív e masszából stb), a rácsot megbontja és így tovább. Persze ez a fémes kötés jellegéből adódóan nehezebben modellezhető, de a lényeg hogy mindig vannak pl. a tiltott sávokban is mászkáló e- szintek is, így a törvények csak statisztikusan értelmezhetőek. Épp így az pl az 1000-2000 stb. fokon való olvadás is csak statisztikus törvény. Igenis 10fokon is "olvad" a dugattyúd, csak nagyon elenyésző mértékben és épp úgy meg is szilárdul, ahogy leadta az energiáját, tehát átrendeződés történik, de csupán mikroszkopikus (inkább nano méretű...). Energiát kap és lead. Kész. Az energiaállapot nyilván úgy változik amennyit közölsz vele. Nem épp lineárisan, de azért kijelenthető, hogy azonos nyomáson minél több hőt adsz neki, annál nagyobb E nívót vesz fel és így a rendeződésre való készsége is egyre határozottabb lesz. (Illetve pont hogy minél nagyobb az energia annál nagyobb lesz az Entrópia tehát egyre sztochasztikusabb lesz a rendszer és kezd meghülyülni, tehát minden le akarja adni az energiáját és ezért rohangál ide-oda és kezdi megbontani a stabil és kényelmes rácsait, ha a külső energia legyőzi a rácsenergiát akkor az többnyire szétesik). Azzal hogy nagyobb hőt (pl olajfürdő) közölsz vele, úgy a folyamatot meggyorsítod (de nem drasztikusan, tehát nincs akkora energia hogy a rácsok szétessenek, esetleg csak a kis energiaszintűek, és azok válnak metastabillá, így a rendeződésben pont hogy a "gyengék" fognak módosulni). Energiát adsz neki, de azért nem annyit hogy szétessen (pl a hexagonális rács kevés eséllyel fog széthullani). Valamint feltételezem azért olajfürdő, nem pedig pl gázláng, mert így egyenletesen elosztva kapja meg minden irányból a megfelelő hőt, nem pedig csak egy ponton, ami nyilván teljesen mást eredményezne még ha a fém vezeti is a hőt.
De arra figyelj, hogy az olajfürdő x hőmérsékleten (olajtól függ, de 300felett) nagyon párologni kezd és az edény fölé párolgott olaj egyszer csak gondol egyet és spontán öngyullad.
Remélem tudtam segíteni.